A tudatosság korát éljük. Mindenki igyekszik többet megtudni a világról, tudatosabban vezetni az életét és felelÅ‘sségteljesebben élni, jobb sorsot biztosítani a gyermekeinek, mint amilyen esetleg az övé, illetve egyre nagyobb a szabadságigényünk. Egy jó tipp lehet ezen az úton a jóga kipróbálása.

MI A JÓGA?

A jóga valójában egy önmegvalósító út, egy keleti bölcseleti rendszer és egy életgyakorlat egyszerre. Ahhoz, hogy ezt jobban átérezzük, érdemes a jógát felosztani szellemi és fizikai jógára, azzal a megjegyzéssel, hogy eredetileg a fÅ‘ célja a szellemiség.

A jóga Indiából származik, de ma már senki nem tudná megmondani, hogy honnan ered. Több mint 5 ezer éves képeket is találtak, amelyek meditáló jógikat ábrázolnak. Már az idÅ‘tlen bölcsességet felvonultató Védákban is megtaláljuk a jóga gyökereit. A jóga elmélete az Upanisadokban is megtalálható, amelyek a Védáknak a végkövetkeztetéseit foglalják össze. Az elsÅ‘ konkrét emlék i. e. 4. századból maradt fenn és Patandzsálihoz, egy indiai bölcshöz kapcsolódik. De mi köze van a bölcsességnek az Upanisadok áldozatbemutatásaihoz? A jóga végsÅ‘ célja az egyesülés, az eggyé válás a LegfelsÅ‘bb Lénnyel. Ezt belsÅ‘ áldozatok meghozatalával éri el, amelyhez elengedhetetlenül szükséges a tudat kontrollálása, edzése és egy fejlett erkölcsiség.

KINEK AJÁNLOTT  A JÓGA?

Mivel a jó a nyitottságot, az erkölcsiséget és a külsÅ‘-belsÅ‘ egyensúlyt tűzi ki célul, ezért a mai, erÅ‘inket szétforgácsoló, zavarodott és túlfeszített életritmusunk normalizálásához vezetÅ‘ egyik lehetséges metódus lehet a jóga.

A jóga gyakorlása révén közelebb kerülhetünk az egészséges élet ideáljához. A jóga mozgáskultúrája ugyanis fantasztikusan karbantartja és fejleszti az emberi testet is. Jót tesz az izomzatnak, az ízületeknek, a csontozatnak és a belsÅ‘ szerveknek egyaránt.

A jógáról sokaknak a légzés és a különféle légzÅ‘ gyakorlatok jutnak az eszébe. Való igaz, hogy a jóga szerves részét képezik eme testgyakorlatok, amelyek az idegrendszerre, azon keresztül a teljes szervezetre, valamint a csakrarendszerre és az aurára is jótékonyan hatnak. Ily módon a felgyülemlett stressz kiürítésének az egyik módozata lehet a jóga.

Az elÅ‘bbiekhez járul a tudat elcsendesítését és az összpontosítást célzó jógagyakorlatok sorozata, amelyek a totális relaxáció és kikapcsolódás élményével örvendeztetik meg a jógázót.

Mivel a jóga a belsÅ‘ béke megteremtésére, az érzelmi és fizikai gátak feloldására is nagy hangsúlyt helyez, ezért alaplépései és egyes elemei kifejezetten ajánlottak gyermekek és kismamák számára is.

A jóga alkalmas a rossz testtartás korrigálására, a helyes légzés kialakítására, a feszültségek feloldásra, az összpontosítás fejlesztésére és a pozitív gondolkodás elsajátítására, különösen a gyermekek körében.

Jóllehet a jóga nem vallás, mégis számos tekintetben olyan igazságokat vall, amelyek harmonizálnak az emberek lelki életével. Ilyen egyebek mellett az erÅ‘szakmentesség is. Minden empatikus és az erÅ‘szakot elvetÅ‘, a természetet tisztelÅ‘ embernek megvan a nyitottsága az embertársai és a világ felé, éppen ez lehet az egyik összekötÅ‘ kapocs a jóga és a békés lelkületű emberek között. Mindenkinek ajánlott, aki elkötelezett híve az egészségnek és az egységnek, hiszen a harmóniára minden szinten szükségünk van.

Természetesen az egészséges, illetve fogalmazzunk úgy, hogy a betegségben még nem szenvedÅ‘ emberek nyugodt szívvel csatlakozhatnak egy szakképzett jógaoktatóhoz. A betegségben szenvedÅ‘knek azonban mindenképpen ki kell kérniük az orvosuk tanácsát.

Akik megelÅ‘zÅ‘ jelleggel, elÅ‘re gondolkodva alkalmaznák a jógát, azoknak kitűnÅ‘, mivel egészségmegÅ‘rzÅ‘ és a szervezet immunitását erÅ‘sítÅ‘ hatása közismert. A tapasztalatok azt mutatják, hogy számos betegségség ki sem alakul annak az életében, aki rendszeresen – hetente – jógázik.

Végezetül, jógázzunk akkor, amikor kedvünk szottyan hozzá, a lényeg a rendszeresség, a módszeresség és a kitartás. Olyan sokféle válfaja létezik ma a jógának, hogy szinte mindenki könnyedén megtalálhatja a leginkább hozzáillÅ‘ irányzatot.

Boldog napot!