Mi az a génmanipuláció? Mit mondanak a genetikusok: mennyire veszélyes? Milyen területeken élvezhetnénk az elÅ‘nyeit? Vessünk egy pillantást a növények, az állatok és az emberek génjeinek plasztikázására? Hogyan viszonyul az egyház és a politika a génmódosításokhoz? Egyáltalán szabad-e és ha igen, meddig szabad elmenni a génpiszkálásokban? Milyen spirituális következményei vannak, ha a gének dolgába avatkozunk?
Mi az a génmanipuláció?
Induljunk ki abból, hogy mi a gén. A gén az élÅ‘ szervezetek sejtmagjában található DNS-molekula, azaz örökítÅ‘ anyag azon szakasza, amely az adott fehérje felépítésére vonatkozó információkat hordozza. A gének tehát a fehérjék építÅ‘elemei, illetve a biokémiai folyamatok kihagyhatatlan részei, amelyek szinte mindenhol jelent vannak a szervezeten belül.
A génmanipuláció – másik nevén génmódosítás – egy olyan eljárás elnevezése, amelynek során a szervezet DNS-szerkezetének egy részét kivágják, s a hiányzó részt más génekkel helyettesítik.
Ha beavatkozunk a gének struktúráiba és a gének láncolatába, akkor módosíthatjuk az élÅ‘lények egyes tulajdonságait. Tegyük hozzá, nem átmenetileg, hanem onnantól fogva örökre, avagy egy újabb génmódosításig öröklÅ‘dÅ‘en. Ezzel gyorsíthatjuk és lassíthatjuk a biokémiai értelemben vett evolúciót, illetve elÅ‘nyöket kovácsolhatunk belÅ‘le, míg a hátrányokat csökkenthetjük, alkalmasint kiküszöbölhetjük. Gondoljunk csak bele, hogy még ha természetes úton-módon ki is alakulna egy-egy
növényben valamilyen genetikai módosulás – például mutáció révén –, akkor is évekre, de sokszor az elÅ‘nyös mutációkhoz évezredekre vagy évmilliókra lenne szükség. Az ember azonban tudásával felvértezve benyúl egyes folyamatokba, s a következményekkel helyzetébÅ‘l fakadóan nincs és nem is lehet teljes egészében tisztában.
A növénynemesítéstÅ‘l a transzgenetikáig
A tudománytörténet szerint a tudatos génmanipulációról 1865-ig hallani sem lehetett. Akkoriban egy szerzetes, egy bizonyos Gregor Mendel növényhibridekkel kísérletezett. Az iskolai biológia tankönyvek tartalmazzák is Mendel eredményeinek summázatát, mely a borsónövények keresztezéseinek során felfedezett alapvetÅ‘ törvényszerűségeket mutatja az öröklÅ‘désben.
Mendel felfedezése kétségtelenül elindította azt a folyamatot, amely mára hatalmas távlatokat nyit meg elÅ‘ttünk. A laboratóriumokban elkezdtek tudatosan beavatkozni az élÅ‘ szervezet DNS-ébe. A génmódosítás egyik mérföldkövét 1982-ben a belgiumi Gand egyetem eredménye jelentette, amikor felfedezték azt a talajbaktériumot, amely képes továbbadni más élÅ‘lényeknek a saját genetikai információinak egy részét.
Már 1985-ben elÅ‘állították az elsÅ‘ génmódosított gyapotot. Ezzel megszületett a transzgenetika, amely a génkezelt állatokkal és növényekkel foglalkozik.
A mai géntechnológia nem kispályás játék, mivel alkalmazása során a törzsfejlÅ‘désben egymástól meglehetÅ‘sen távol álló fajok DNS-darabjait ültetik át.
Génmódosított növények
A transzgenikus növények létrehozásával a nemesítÅ‘k fokozhatják a növények gyomirtó-szerekkel, vegyszerekkel, vagy a kártevÅ‘kkel szembeni ellenálló képességét, továbbá növelhetik a szárazságtűrést, vagy javíthatják a termés táplálkozástani értékeit, például vitamin-tartalmát.
További eredmények: a terméshozam növelése, az egyes tulajdonságok megváltoztatása (szín, íz, méret), valamint az enzimek és adalékanyagok könnyebb elÅ‘állítása génkezelt mikroorganizmusokkal.
A fejlÅ‘dés pedig lankadatlanul tör elÅ‘re: már több mint ötven génmódosított fajt tartanak számon, s csak az Egyesült Államokban ezernél több vállalat foglalkozik génmanipulációval. A génmódosított kukoricát, szóját, repcét, gyapotot több millió hektáron termelik.
A hátrányok közül kiemelném a gyomirtókkal szemben rezisztens gyomnövény-változatokat, illetve az egyes növényi toxinokkal szemben rezisztens (ellenálló) moly- és bogár-változatokat, melyek komoly károkat okozhatnak a termelÅ‘knek.
Az úgynevezett aranyrizs a rizsnek egy olyan genetikailag módosított változata, amely béta-karotint termel. Ez számos egészségügyi gondot megoldhatna az elmaradottabb, illetve a kiszolgáltatottabb helyzetű országokban. Csak a miheztartás végett említem, hogy évente 250-500 ezer gyermek vakul meg Délkelet-Ázsia és Afrika szegény térségeiben az A-vitamin hiánya miatt. A béta-karotinból pedig a szervezet A-vitamint tud elÅ‘állítani. Ennek ellenére az aranyrizs ma nincs forgalomban, többek között azért, mert a Greenpeace tiltakozik a genetikai manipulációt ellen. A kép persze így nem teljes, ezért érdemes megismerni az érem másik oldalát is.
A genetikailag módosított növényeknek szignifikáns elÅ‘nyei is vannak. Például a bio-üzemanyagok elÅ‘állításához alkalmas energianövények nemesítésében. EgyelÅ‘re ádáz harc folyik a szabadalmi engedélyek többségét birtokló multinacionális cégek és a fajták termesztésének bevezetését szorgalmazó tulajdonosok, valamint a környezetvédelmi mozgalmak és a hatóságok között.
Génmódosított állatok
A tudományos kísérletek folyamán számos állatot alávetettek már genetikai módosításnak. Így ecetmuslicát, a házi egeret és a vándorpatkányt. Ugyanakkor van olyan trópusi eredetű, háziasított halfaj is, amelyeknek fluoreszkáló formáit génmanipuláció révén hozták létre, s ma már díszállatként is forgalmazzák.
Létezik olyan transzgenikus disznófajta (Enviropig), amelynek ürüléke kevesebb foszfátot tartalmaz, mint a nem módosított állatoké, ezért a disznó úgymond környezetbarát. Ezzel például fel lehet venni a harcot a folyók és tavak eutrofizálódása ellen. Az eutrofizálódás a vizek tápanyagokban, fÅ‘ként nitrogén- és foszforvegyületekben való gazdagodása, feldúsulása. Ennek az a következménye, hogy a vízben élÅ‘ növények gyorsan szaporodnak, s az általuk elÅ‘állított, felhalmozott szervesanyag-tömeget a heterotróf szervezetek nem képesek felhasználni. Ez általában a vizek elöregedésére utal, ami feltöltÅ‘déshez, mocsár, láp, végsÅ‘ soron erdÅ‘ kialakulásához vezet.
Génmódosított emberek
Ha már mindent kipróbáltunk, jöhet az ember. Szeretném leszögezni, hogy a génmanipuláció fogalmi körébe nem tartozik bele a klónozás. Kivételt csak a mezÅ‘gazdaságban és az állattenyésztésben az egyes iparágak számára laboratóriumokban, s csupán egyes tulajdonságaiban módosított élÅ‘ szervezetek klónozása képez – szokták mondani. S bár ez jól hangzik, azért mi mégis csak hozzányúltunk az emberi genomhoz. (Genom a szervezet teljes örökítÅ‘ anyagának információja.)
Az emberi genom módosításának „beismert” módszerei nem az ivarsejtek vagy a zigóta, hanem a testi sejtek genetikai módosítására irányulnak. Ezek elÅ‘nye, hogy így a genetikai változások nem öröklÅ‘dnek. Ennek a génterápia elsÅ‘sorban az az elÅ‘nyös felhasználási területe, amely az ember genomjának gyógyászati célból való módosítására vonatkozik.
Az ember genetikai módosításának egyik hátránya például a sportdopping. Ez gyakorlatilag egy genetikai manipuláció általi, illegális teljesítményfokozási eljárás a sportban. A géndopping valós veszélyt jelent a versenysportok tisztaságára.
Kinek a rovására megy a génpiszkálás?
Nagy kérdés, hogy lehet-e büntetlenül játszani a génmanipulációval. Az egyház természetesen tiltakozik, a tudósok a gyógyászati génmanipulációk mellett érvelnek, a politika pedig hol az egyik, hol a másik oldalára áll.
Ami ködösíti és elÅ‘ítéletekkel terheli a génmanipulációt az az, hogy a gyógyszeriparnak hatalmas érdekei fűzÅ‘dnek a kutatások hátráltatására. Ezért is hangsúlyozzák a hátrányait.
A génmanipulált állatok táplálékláncba történÅ‘ integrálódása sem veszélytelen. Az új élÅ‘lények kiszoríthatják a vadon vagy szabadon élÅ‘ társaikat, ami a tápláléklánc gyors megbillenését eredményezheti. A génmódosulás könnyen átterjedhet a távoli fajokra és fenekestÅ‘l felforgathatja néhány évtized alatt az egész bioszféra rendjét.
Jelenleg a legveszélyesebbek a láthatatlan parányok, a baktériumok. Miért? Mert az Å‘ kis DNS láncukba történÅ‘ belenyúlás ellenállóvá teszi a betolakodó parazitákat az antibiotikummal szemben. Ennek a következményei szinte beláthatatlanok: a hatások nem érnek véget az állatvilág határánál, elÅ‘bb-utóbb az emberre is átterjedhetnek. Ebbe bele se merek gondolni: gyógyíthatatlan betegségek és szédületes iramban terjedÅ‘ világjárványok üthetik fel a fejüket!
Humán Genom Projekt
A genetikai determinizmus azt állította, hogy minden egyes gén meghatároz egy (és nem több) rá jellemzÅ‘ fehérjét. Nosza, ültessük át az egyik gént egy másik genomba!
Jelenleg több mint százezer emberi fehérjét ismerünk, ezért a kutatók feltételezték, hogy az emberi genom kb. százezer génbÅ‘l áll. A teljes feltérképezés végén azonban csak kb. 30 ezer gént találtak. Ez zavarba ejtÅ‘ eredmény egyrészt, mert nem magyarázza meg a százezerféle fehérjét, másrészt végképp nem indokolja az ember örökölhetÅ‘ tulajdonságainak sokféleségét. (Még egy rizsnek is húszezerrel több génje van, mint az embernek!)
A talányt azzal az elmélettel oldották meg, hogy akkor bizonyára egy humán gén nem egy, hanem több fehérjét, is képes kódolni. Például ugyanaz az emberi gén kódolja a máj egyik enzimét, mint a szemlencse egyik építÅ‘ anyagát.
Ezt a példát csak azért említettem, hogy érzékeltessem, mennyire gyerekcipÅ‘ben jár még a génmanipuláció. Már egyszer megjárta az emberiség, amikor kidobták az ÉdenbÅ‘l. Most meg itt garázdálkodunk a génekkel. Hová fog ez vezetni?
Spirituális szempontból ez hasonlít az atomenergia titkához a tekintetben, hogy ha rossz kezekbe kerül, akkor sajnos nem fogok már több cikket írni. A genetika veszélyes biológiai fegyver lett!
Létezik bioterrorizmus is. A biológiai fegyver céljára termelt emberi kórokozók hatékonyabbá tehetÅ‘k genetikai manipuláció által. A biológiai terrorról szóló tanulmányok közlik, hogy a Szovjetunió (ma Oroszország) illegális biofegyver programjában antibiotikumok elleni rezisztencia-géneket ültetett a tömegtermelésre szánt pestis és tularémia (nyúlpestis) baktériumokba, valamint létrehozott különféle „kiméra jellegű”, hibrid kórokozókat is.
Elhallgatott igazságok
Egy tanulmányban olvastam, hogy a magyar sertéstenyésztÅ‘knek nincsen tudomása arról, hogy a hazánkban forgalmazott sertéstápokban 85-90%-ban génkezelt amerikai szója van. Az egyszerű, mezei vásárlónak pedig fogalma sem lehet arról, hogy az általa megvásárolt sertés valaha milyen táplálékon nevelkedett. Az érvényben lévÅ‘ EU szabályozás értelmében az állati eredetű élelmiszerek esetében ezt nem kötelezÅ‘ feltüntetni! A genetikailag módosított élelmiszerekkel kapcsolatban véleményem szerint minden embernek magának kellene döntenie, amihez viszont nélkülözhetetlen a tájékozottság és a tájékoztatás. Ez hagy némi kívánnivalót maga után. Ugyanakkor a mindenkori kormánynak erre érdemes volna odafigyelni és komolyan vennie, hiszen ez egy fogyasztóvédelmi és élelmezési kérdés is egyben.
E kérdésben olyan országok példáját kéne követnünk, mint Zambia és Kenya, akik kerek perec kijelentették, hogy a WTO döntésétÅ‘l függetlenül nem engednek be a piacukra genetikailag módosított termékeket.
Boldog napot!
