Mikor hódította meg az amerikai kontinenst az ember? Valóban az indiánokat kell mindkét Amerika legÅ‘sibb bennszülötteinek tekintenünk? Az utóbbi évek régészeti felfedezései új hírekkel szolgálnak a 9-14 ezer évvel ezelÅ‘tti emberi rasszokkal kapcsolatban. Lássuk, mit bizonyítnak a DNS-tesztek!

Kik Amerika Å‘slakói?

A hivatalos tudományos álláspont szerint az indiánok Å‘sei fokozatosan északról dél felé haladva népesítették be mindkét Amerikát. Ezt a gondolatmenetet követve, oda lyukadhatunk ki, hogy dél-amerikai inkák és a közép-amerikai maják Å‘sei indiánok voltak. Ezek az emberek valamikor néhány ezer évvel ezelÅ‘tt természetes földhídon is átkelhettek Ázsiából Amerikába, avagy áthajózhatták az egyáltalán nem veszélytelen óceánokat. Talán igen, talán nem. Lehet benne igazság.

A kérdés persze onnan indulna, hogy mikor és minek az eredménye folytán jelent meg a Földön az ember. Nem egyszerű megválaszolni. Tudományosan megközelítve a kérdést, jelenleg elfogadottnak tűnik, hogy a mikroorganizmusok szintjétÅ‘l a majomemberig pár millió – esetleg milliárd – év alatt lezavartuk az egyedfejlÅ‘dést, azután a harmadkorban megjelentek a fÅ‘emlÅ‘sök, akikrÅ‘l nincs hiteles dokumentum (hogyan is lehetne?), vagy igazán meggyÅ‘zÅ‘ bizonyíték vagy valami hihetÅ‘ elmélet. Afrikában találkozunk temérdek emberelÅ‘d lelettel, amelyek kora kb. 600 ezer évesre becsülhetÅ‘. Ez ám az áttörés, de hogy a fáról hogyan jöttünk le, az rejtély. Sebaj, következtetünk rá! Kicsivel késÅ‘bb, mondjuk, i.e. 400-300 ezer évvel már találkozunk elÅ‘emberekkel Ázsiában, Ausztráliában, Afrikában, Európában. Az Å‘semberek emlékei nagyjából 100 ezer évvel ez elÅ‘ttrÅ‘l felbukkannak Ázsiában és Európában. A mai ember valószínűleg 50 ezer évvel ezelÅ‘tt mindenhol jelen volt a Földön. Anatómiailag nem tesz nagy különbséget az Å‘sember és a ma élÅ‘ ember között a tudomány. Ezzel együtt a jelenkori ember maximum 12 ezer éves – állítja a tudományos szakma. Hát, erre varrjunk gombot!

Miért zárja ki – és kiküszöbölheti-e egyáltalán – a tudomány azt az elméletet, mely szerint a nagyon primitív emberek mellett létezhettek sokkal fejlettebb emberek vagy más humanoid fajok? Nem önkényes dolog-e pusztán az utolsó jégkorszak utáni idÅ‘re (9-12 ezer év) tenni a jelenkori ember kialakulását? Nos, 35-70 ezer évvel ezelÅ‘tti leletek között találtak olyan koponyákat, csontokat és fogakat egyaránt, amelyek kifejezetten egy mai emberre utalnak, noha a koruk megkérdÅ‘jelezhetetlen. Foglalkozzunk ezzel a felvetéssel egy picit!

A Kennewicki ember

Az Egyesült Államokban tudósok egy csoportja megvizsgált egy 9000 éves csontvázat. Ebben még nem lenne semmi különös. A történet onnantól izgalmas, hogy az indiánok körömszakadtáig ellenezték és tiltakoztak ez ellen. Magukat a csontokat két fiatal találta még 1996-ban, Washington szövetségi államban, Kennewick település közelében. Indián szemszögbÅ‘l ez kegyeletsértés, s a csontokat mielÅ‘bb el kellene temetni, ám a tudósok kíváncsiságuktól vezérelve elemezni akarják azokat. Szerintük ugyanis ez a tetem több különleges jellemzÅ‘vel is rendelkezik.

A BBC-bÅ‘l lehetett tudni, hogy a feljebbviteli bíróságnak az volt az álláspontja, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy kapcsolat állna fenn az indián törzsek és a „Kennewicki Ember” között. Az indoklásban az állt, hogy az emberi maradványok csak akkor tekinthetÅ‘k bennszülött amerikainak, ha kimutatható, tehát bizonyítható a csontváznak a ma is létezÅ‘ törzsi kultúrák valamelyikével való kapcsolata.

Minthogy ilyenféle perdöntÅ‘ bizonyításra nem került sor, így a maradványokat nem temették el, hanem tudományos vizsgálatok alá vetették. A tudósok pártját fogó szakértÅ‘k azzal érték el a számukra kedvezÅ‘ ítéletet, hogy felhívták a figyelmet a Kennewicki Embernek a jelenkori indiánokétól eltérÅ‘ sajátosságaira, amibÅ‘l azt a következtetést lehetett levonni, hogy nincs, vagy csak távoli biológiai kapcsolat van közöttük. A lelet jelenleg a Seattle-i székhelyű University of Washingtonhoz tartozó Burke Múzeumban található.

A tudósok ez alapján szeretnék kideríteni, hogy milyen lehetett az amerikai Å‘slakosok élete 9 ezer évvel ezelÅ‘tt. Annyi bizonyos, hogy 9000 éve már lakott volt az amerikai kontinens. A tudósoknak eddig nem sikerült – legalábbis így hírlik – megállapítaniuk, hogy hová is sorolható a lelet: indián vagy nem indián származású. Egyre többen kezdenek kételkedni az indiánok ázsiai betelepülésében, s hajlanak afelé, hogy ausztrál és európai bevándorlók mellett tegyék le a voksukat. Ez esetben nem feltétlenül dÅ‘l meg az indiánok mint Å‘slakosok elismerése, csupán kiegészül azzal a hipotézissel, hogy a bennszülöttek között lehettek nem indián származású és kultúrájú más népcsoportok is a Föld távolabbi tájairól.

Az eddigi vizsgálatok felfedték, hogy a Kennewicki Ember nem mongoloid, hanem ainuid vonásokkal bír. Ez egy Japánban ma is élÅ‘ népcsoportnak, egy Å‘si rassznak a jellegzetessége, akik valószínűleg Japán Å‘slakói lehettek. Jelenleg Å‘k, illetve a leszármazottaik a négy nagy japán sziget közül már csak Hokkaidón élnek. A mai japánok többsége mongoloid.

Ez esetben Amerika Å‘störténete módosításra szorul: bele kellene kalkulálni az óceániai származást is. Itt tehát arról van szó, hogy a Csendes-óceán felÅ‘l több népcsoport is érkezhetett különbözÅ‘ idÅ‘pontokban Amerikába. Ezt támasztja alá egy másik ainuid jellegű koponya, amelyet néhány éve Mexikóban találtak.

További érdekesség, hogy a Kennewicki Ember csontjai súlyos sérülésekrÅ‘l árulkodnak. EbbÅ‘l következik, hogy egykoron komoly háborúk dúlhattak az Újvilágban és a túlélÅ‘k szinte teljesen kiirtották a riválisokat, vagy a riválisok elköltöztek. Igen ám, de van itt egy kis probléma: a Kennewicki Ember ainuk származású, ugyanakkor a mai indiánok génkészlete nem hordoz japán géneket. Akkor viszont nem áll fenn rokoni kapcsolat. Marad a rejtély: kik lehettek a Kennewicki Ember társai.

Talán a Clovis-kultúrának a tagjai, akik 14-13 ezer évvel ezelÅ‘tt a Bering-szoroson átkelve Alaszkába, majd északról dél felé haladva jutottak el Amerikába, s hagytak hátra különleges nyílhegyeket?

13 000 éves leletek

Az elmúlt években találtak 9000 évesnél még régebbi korokból származó csontvázakat is Amerikában.

A mexikóvárosi Antropológiai Múzeum raktárában több koponyát és 27 csontvázat Å‘riztek. Dr. Silvia Gonzalez a liverpooli John Moores Egyetem kutatóinak vezetÅ‘je több kollégájával mintát vett öt csontvázból és a radiokarbon kormeghatározással kétséget kizáróan megállapította, hogy a koponyák 13 ezer évesek.

Ezeknek a koponyáknak a formája hosszabb és keskenyebb, mint a 12 ezer éves amerikai Å‘slakosokéi, akiknek a koponyája jellemzÅ‘en rövid és széles formájúak. EbbÅ‘l arra következtetnek vissza az antropológusok és a régészek, hogy az emberiség több hullámban lepte el Amerikát és a keskeny-hosszú fejűek rassza még az indiánok elÅ‘tt jelent meg Észak-Amerikában.

Dr. Gonzalez úgy nyilatkozott, hogy a jövÅ‘ben több újabb leletet fog alaposan megvizsgálni, elsÅ‘sorban a maradványok DNS-ét, de már az eddigi eredmények is több kérdést vetnek fel, mint amennyit képes megválaszolni.

Boldog napot!