Mindenki mást ért önfejlesztés alatt. Én most a saját álláspontomat tárom fel az Olvasó elÅ‘tt abban a reményben, hogy egy újabb megismeréssel gazdagodhat ezen a roppant szerteágazó területen.

Önfejlesztés alatt ezúttal értsük az önismeretnek, a személyiségfejlÅ‘désnek és a holisztikának (test-lélek-szellem egységessé tételének) egy speciális, mégis rendkívül komplex rendszerét: az auránk fejlesztését.

Életünk minden pillanata az auránkban történik. Jóllehet az ember az agyát tünteti ki a legfejlettebb és legfejlÅ‘dÅ‘képesebb szervének, azért jegyezzük meg, hogy az aurában még több lehetÅ‘ség található. Az aura nem csak a fiziológiai szerveinkkel – így az agyunkkal, szívünkkel, májunkkal stb. – áll szerves és elválaszthatatlan kapcsolatban, hanem minden egyes sejtünket áthatja egy elektromágneses mezÅ‘vel. Minden sejtünknek tudata van, minden sejtünk múltja és jelene az auránkban lenyomatot, emléknyomot hagy, ezért a karma, vagyis az ok-okozat törvényszerűségei vonatkoznak rá. Ez azt jelenti, hogy minden bennünk zajló folyamat egyúttal az auránkban zajló folyamat is, melyeknek a nyoma megÅ‘rzÅ‘dik testünk energiamezejében. Így a múltunk minden építÅ‘ és romboló jellegű folyamata valahol megtalálható a sejtemlékezetben, illetve az elektromágneses mezÅ‘nkben.

Ámde az auránk lehetÅ‘ségei sokkal tágabbak testünk adottságaitól. Auránkon keresztül folyamatos kapcsolatban és kölcsönhatásban állunk a környezetünk energiáival. Itt álljunk meg egy pillanatra és tűnÅ‘djünk el azon, hogy mit is nevezünk környezetnek. Ez nem csupán a szemmel látható fizikai környezetet fedi, hanem magában foglalja a szellemi valóságot, tehát a sokdimenziós univerzumot is. Arról van szó, hogy az ember többsíkú lény, azaz egyszerre létezik a háromdimenziós anyagi és a többdimenziós nem anyagi világban. Utóbbiba tartozik az auratikus, a tudati, a gondolati, az érzelmi és még egy sor különleges összetevÅ‘nk.

Ha mindezt végiggondoltuk, érthetÅ‘, hogy a „környezet” és az ember (mi magunk) között milyen hallatlanul nagy és összetett a kapcsolat. Úgyszólván tökéletes összefonódásban élünk egy számunkra eleddig felfedezetlen energiaóceánban, amit nagyon leegyszerűsítve életnek is nevezhetünk. Tehát az élet tengerében kis halakként lubickolunk. Nem tudunk kiszakadni, kiválni, kilépni az ismeretlen Nagy EgészbÅ‘l. Így szabad akaratunk feltételekhez kötött. Választhatunk, hogy megismerjük önmagunkat és a lehetÅ‘ségeinket, vagy sem. Fejlesztjük, bÅ‘vítjük, tökéletesítjük önmagunkat, vagy sem.

Természetesen a döntéseink ideiglenesek, hiszen az elÅ‘re nem jósolható meg mindig, hogy a következÅ‘ pillanatban mit és hogyan fogunk dönteni. De az élet ettÅ‘l szép.

Az auránk fejlettsége elárulja az életminÅ‘ségünket és azt, hogy mi aktuálisan hol tartunk az önismeret és az önmegvalósítás útján. Árulkodik a félelmeinkrÅ‘l, a vágyainkról, az álmainkról, az egészségünkrÅ‘l és elÅ‘revetíti, mintegy elÅ‘készíti a velünk „jövÅ‘ben” megtörténÅ‘ eseményeket. Ha pedig nem avatkozunk be auránk diszharmonikus szektoraiba, akkor a jövÅ‘nk is békétlen és zavarokkal teli lesz. Ha felismerjük a tudatosságunk jelentÅ‘ségét és a személyes felelÅ‘sségünket, akkor logikus, hogy értelmes döntések sorozatát fogjuk meghozni, aminek az egyik eredménye azt lesz, hogy egész életünk fokozatosan önfejlesztéssé alakul át.

Fejleszthetjük magunkat mások példái által, saját jellemünket a hibáink által, a sors mindig fog adni megéléseket, hol probléma, hol siker formájában, így az egész életünk egy varázslatos folyamattá alakul át. Ebben kulcsszerepe van minden embernek, mert igenis mindenki tehet arról, hogy az adott lehetÅ‘ségtárából mikor mennyit hoz ki.

Az aura fejlesztésére minden spirituális kultúra nagy hangsúlyt helyezett. Jómagam az egyiptomi tradíciókban vagyok egy picit járatosabb. Az egyiptomi hagyományban mindig nagy becsben tartották és tisztelték az individuumot, vagyis az egyéniséget. Még akkor is így volt ez, ha csetlÅ‘-botló életvitele során nehéz karmát írt magának az illetÅ‘. Miért? Mert minden lélek a saját megtapasztalásai és megélései által fejlÅ‘dhet igazán. Ha mindig más oldja meg helyette a problémákat, akkor a feladat ugyan elvégzésre került, de az individuum valójában fejletlen marad.

Az egyiptomiak tökéletesen átlátták az élet működését, ezért olyan önfejlesztÅ‘ gyakorlatokat dolgoztak ki, amelyek az adott tudati szinten álló, meghatározott kihívásokkal küzdÅ‘k számára mindig biztosították a továbblépést. Nem szupermeneket neveltek, de kétségtelenül hozzásegítették az emberi lelkeket, hogy mindig a legjobbat hozzák ki magukból.

Az önfejlesztÅ‘ gyakorlatok eleinte az önmagunkra való ráhangolódásról szóltak, majd a megismerésrÅ‘l és a megértésrÅ‘l. Amit sikeresen megértettek az önfejlesztÅ‘k, afölött hatalmat nyertek, s ha nem tetszett egy belsÅ‘ folyamat vagy állapot, akkor képesek voltak kijavítani, lecserélni, meggyógyítani, vagy harmonizálni azt.

A következÅ‘ lépésben ráhangolódtak a környezetükre, az energetikai és az informatikai valóságra gondolok. Megértették, hogy aki fejleszti magát, annak tudata a valóság egyre szélesebb spektrumát öleli fel. Így ahol más élÅ‘lényeket vagy tárgyakat lát, Å‘k ott energiákat, majd más lényeket és végsÅ‘ soron az isteni tudat végtelen sokféleségét ismerhették fel. Ezt fejlesztették a tökélyre.

Az önfejlesztÅ‘ gyakorlatok segíthetnek a hibás gondolkodás kijavításában, az érzelmi blokkok feloldásában, a helyes önismeret kialakításában, az egészség helyreállításában és megÅ‘rzésében, a spirituális érzékszervek fejlesztésében és abban, hogy tudatosan éljük át az életünket, nem pedig valamiféle vakrepülésként ebben a varázslatos univerzumban. Ebbe beletartozik az álmaink üzeneteinek a megértése, a tudatalattinkkal és a tudatfelettinkkel való összekapcsolódás, és az ezekkel együtt járó milliónyi élmény, amely messze felülmúlja az ember fantáziáját. 

Mindegy ki hol tart az életben, a tudatos önfejlesztést bármikor elkezdheti! Gyűjtsél minél több tapasztalatot és találd meg a saját utadat és járd végig kitartással az ösvényedet!

Boldog napot!