Jézust sokféle név alatt említik az írások. Nevezik Å‘t Jézus Krisztusnak, Úrnak, Isten Bárányának, Prófétának, Megváltónak, Messiásnak, Zsidók Királyának, ÜdvözítÅ‘nek, Pantokratornak és így tovább. Jézus egy történelmi személy volt, aki spirituális fejlÅ‘désének köszönhetÅ‘en megvilágosodott és tovább fejlÅ‘dve alkalmassá vált arra, hogy benne öltsön testet Krisztus. Az a Krisztus, akihez számos ereklye fűzÅ‘dik világszerte.

A krisztusi ereklyék némelyike máig heves viták kereszttüzében állnak, mert a tudományos vizsgálatok nem mindegyik esetben igazolták a valódiságukat, de ettÅ‘l függetlenül a keresztény világ jelentÅ‘s része elfogadja az eredetiségüket.

Az Igaz Kereszt darabjai

Az Igaz Kereszt darabjai és egy ortodox kolostorban Å‘rzött Vádcímtábla az INRI felirattal egyike a feltételezett krisztusi ereklyéknek. Egyes számítások szerint a világban fellelhetÅ‘ összes keresztfából származó faszilánkot összegyűjtenénk és lemérnénk, akkor több mint egy tonnára rúgna a súlyuk. Ezzel együtt az Igaz Kereszt egyik darabját egy ideig Konstantinápolyban a Szent Szophia templomban is Å‘rizték.

A Keresztre feszítés Köve

Ez az ereklye sajnálatos módon csak a történelembÅ‘l ismert, 1804-ben ugyanis Konstantinápolyba való szállítása folyamán furcsamód a tengerbe veszett.

Jézus Levelei

Nem ismerik el hivatalos krisztusi ereklyéknek arra hivatkozva, hogy IX. Abgár uralkodó csak jóval késÅ‘bb vált kereszténnyé. EttÅ‘l eltérÅ‘en gondolkodnak azok, akik hisznek Edessza királyának, V. Abgár és Jézus levélváltásaiban. Nem kizárt, hogy a levelek összefüggésben állnak a Torinói lepellel és Tádé apostol-tanítvány apokrifokból ismert küldetésével.

Jézus sírjából kimetszett KÅ‘

Ezt az ereklyét a konstantinápolyi palotakápolnában Å‘rizték 1204-ig, amikor is a IV. keresztes hadjáratban meg nem lovasították.

Jézus testmérete

Bár a „mensura longitudinis corpis” elveszett, mégis megÅ‘rizte a hagyomány, hogy anno Jeruzsálemben megmérték Jézus testét.

Jézus Varratmentes Palástja

Ezt a palástot a trieri Szent Péter-dómban tartják, míg egy másik változatát Franciaországban Å‘rzik. A köntös a János evangélium szerint (19,23) varrásnélküli volt, s leginkább a fÅ‘pap felsÅ‘ruhájára hasonlított.

Lombardiai Öntöttvas Korona és Konstantin Zablája

Ezt a két ereklyét a keresztre feszítéshez használt szögekbÅ‘l készítették. Azt a szöget nem borította rozsda „amely a szenvedés óráján három másikkal egyetemben Jézus testét átfúrta”.

Nem Kézzel Készült Ikon (Mandylion)

Ezt a krisztusi ereklyét Jézus Edessza királyának, Abgárnak küldte leprásságának gyógyítására. A mandylion egy akheiropoiéton, magyarul nem emberkéz által keletkezett festmény. Komoly legendáriuma van ennek az ikonnak. Sokan összekapcsolják a Torinói Lepellel, de biztosat nem tudni a hitelességérÅ‘l.

Szent Fityma

A Jézus körülmetélésekor levágott elÅ‘bÅ‘rnek külön egyházi ünnepet is szenteltek egyes körök. Ezt január 1-én szokás megülni. Nem tudni róla, hogy valóban létezett-e, vagy csak egy apokrif hagyományról van szó.

Szent Kehely, vagy Szent Grál

Erre a tradíció úgy emlékszik, hogy Jézus az utolsó vacsora alkalmával ebbÅ‘l ivott, majd pedig ebbe a kupába fogták fel a halálakor kicsorduló vérét. Ez azonban mítosz, mivel valószínűleg a Szent Grál nem egy fizikai tárgy megnevezése, hanem egy spirituális eszmét takar.

Torinói lepel

A torinói lepel a római katolikus egyház kétségtelenül  legvitatottabb ereklyéje. A hagyomány úgy tartja, hogy Jézus testének képmása található a négy méter hosszú lenvásznon. Ez a lepel borította a Megváltó testét a temetésekor. Jelenleg a KeresztelÅ‘ Szent János katedrálisban Å‘rzik, az olaszországi Torinóban. Ezen a vásznon jól látszódik a hosszú haj, a középen kettéválasztott frizura, a homlokba logó tincs, a kétágú szakáll és a többi jellegzetes jézusi vonás.

II. Umberto (1904–1983), az utolsó olasz király engedélyezte a lepelbÅ‘l való mintavételt és a tudományos vizsgálatok elvégzését. Ian Wilson A torinói lepel című könyve által vált népszerűvé a lepel. A mai napig dúlnak a viták a hitelességét illetÅ‘en.

Töviskorona

Ez a töviskorona valóban létezett. Cinikus katonák helyeztek Jézus fejére a keresztre feszítés elÅ‘tt. A konstantinápolyi palotakápolna ereklyéinek i.sz. 1200 körül összeállított katalógusában az áll, hogy „még friss, zöld és sértetlen”.

Úr sírjának záróköve

A hostium-ot a konstantinápolyi Szent Szophia-templomban Å‘rizték egy darabig.

Végzet Lándzsája

Pontosabban egy dárdája, amivel Jézus oldalát átszúrta egy római százados. A jelenleg a bécsi Hofburg kincstárában Å‘rzött szent relikviát a 7. századra datálják. spirituális szempontból csak az egyik része eredeti ennek az ereklyének, mely Krisztus szentségét Å‘rzi.

Veronika Kendője

Veronika ezzel a kendÅ‘vel törölte le Krisztus homlokát, miközben Krisztus a keresztet vitte. Veronika állítólag Rómába vitte az ereklyét. A „vera icona” jelentése igazi ikon. Csak a középkorban jelenik meg Rómában egy Veronika kendÅ‘, majd késÅ‘bb már több legenda is beszámol arról, hogy a ruhadarabon Jézus arca is megjelent. Ez a krisztusi ereklye is eltűnt. Egy középkori másolatát a római Szent Péter-bazilikában Å‘rzik.

Számos egyéb krisztusi ereklyérÅ‘l is keringnek hírek, mint például Szent Köldökzsinór, Szent Könnyek, Szent Tejfog, Szent Csontok és egyebek. EzekrÅ‘l valamikor sokan úgy gondolták, hogy létezniük kell és vallási áhítattal hittek bennük.

Mivel azonban Jézus a Biblia szerint testben támadt fel, ezért a csontjai hiányoznak az ereklyék sorából. MásfelÅ‘l valóságos mítoszgyártás indult meg a krisztusi ereklyékkel kapcsolatban, s az sem mellékes, hogy egyesek valóságos kis iparágat építettek a szent jézusi amulettek, talizmánok és relikviák köré. De attól, hogy sokan visszaéltek a történelem folyamán Krisztus példájával és valódi szentséges erÅ‘kkel átitatott relikviáival, a hitelességük eme szent tárgyaknak még nem csorbult.

Boldog napot!