Arisztotelésznél, Pliniusnál, Solinusnál, Albertus Magnusnál és sok más gondolkodónál találkozunk a drágakÅ‘ fényének csodálatos hatásaival. A ragyogó drágakövek keltette delejezÅ‘ erÅ‘, a hipnotikus hatás, a 19. századi braidizmus sok érdekességgel szolgál a mágiát kedvelÅ‘knek. A kristálynézés gyökerei a történelem elÅ‘tti idÅ‘kre vezetnek vissza.

Hiába is várjunk mindjárt receptúrát a kristálytalizmánok készítésérÅ‘l és a különleges drágakÅ‘ékszerek használatáról, a szerzÅ‘k nem elégítik ki ebbéli óhajunkat. Mindazonáltal, nem érdektelen, hogy a történelmet hívjuk segítségül a kristálymágia megismeréséhez.

Az a fÅ‘pap, aki Jehova színe elé járult, egy hat-hat sötét és világos drágakÅ‘bÅ‘l álló mellvértet kellett, hogy viseljen, amely csodás erÅ‘vel ruházta Å‘t fel. (thummim és urim) A Biblia nevet is ad két kövének: Johalam és Áháloma. ViselÅ‘je hatásukra álmokat látott, minden bizonnyal nappal és nem alvás közben. Ez is egyfajta jóslásnak számíthatott akkoriba.

Alexandriai Kelemen egy csodagyűrűrÅ‘l tesz említést a Stromata elsÅ‘ könyvében. Ezt Exzestus viselte, mivel segítségével képes volt jövendÅ‘t mondani. A kristálynézésrÅ‘l egyébként Faust is beszél.

A kristályban az avatottak megláthatják azt, amit akarnak. Nem a vágyaik projekcióit, hanem a valóságot. Például értesülést lehet szerezni általa azokról a személyekrÅ‘l, akik távoli országokban jelenleg élnek, vagy olyanokról is, akik már ebbÅ‘l a létformából elköltöztek. A múlt, a jelen és a jövÅ‘ tehát egyaránt megnyílik a kristály mágia adeptusa elÅ‘tt.

Vannak, akik kimondottan a saját jövÅ‘jük fürkészésére használták a kristály mágiát: dicsÅ‘ tetteiket és a ravatalukat egyaránt megpillanthatják. Mód nyílik mások jövÅ‘jének fürkészésére is. Nem feltétlenül kerülhetÅ‘ el ezzel minden szerencsétlenség, de sok baj még így is elhárítható.

A kristálynézés egyik fajtája a tükörnézés, amely a távolbalátás egyik módozata. Ez a technika már az egyiptomi idÅ‘kben is ismeretes volt. Feljegyzések tanúsítják, hogy Septimus Severus és Julianus Apostata űzték a katoptromantiát, azaz ragyogó érctükröket használtak jóslásra. A középkorban valósággal imádták a varázstükrök készítését. Erre számos receptet találunk. Készülhettek például fémbÅ‘l. Ebben az esetben hét fajta fémre volt szükség, szigorúan az elÅ‘írt arányban keverve egymással.

A tükör-mágia használata bevett szokás volt Medici Katalin számára. Szintén feljegyzés szól arról, hogy amikor a királynÅ‘ a tükröt faggatta arról, hogy ki lesz Franciaország következÅ‘ régense, elÅ‘ször fiai jelentek meg, majd Guise herceg, végül Navarrai Henrik. Mindegyik annyiszor villant fel, ahány évig késÅ‘bb a trónon ültek.

Beszélhetünk még az onimantiáról, amely nem más, mint a kristálynézés különös fajtája. Ennél a jóslásfajtánál a médium vagy a saját tenyerében, vagy a hüvelykujja körmében pillantja meg a képeket. Ez a mágikus látás fÅ‘ként a 12. században élte fénykorát. Angliában például egy pap szentelt olajjal kente be a gyerekek ujjkörmeit, neveket és idézÅ‘ formulákat recitált, majd megkérdezte tÅ‘lük, mit látnak. A fogékony gyermekek képeket kezdtek látni. De ez nem volt veszélytelen, voltak, akik hosszú távon megvakultak.

Nehogy azt higgyük, hogy az onimantia csak Európában dívott. Feljegyzések és magas rangú szemtanúk igazolták, hogy például Abd el Kader el Moghrebi sejk sokszor fogott el tolvajt az onimantia segítségével, amelyet Å‘ nagymesteri szinten űzött.

Sok mágus űzte és űzi a mai napig is a kristálynézést. Talán nem találunk egyetlen olyan országot sem, ahol legalább egy ilyen ne volna. Lehet az illetÅ‘ pap vagy teljesen átlagos foglalkozású, ránézésre senki nem fedheti fel a titkait. Nevezetesen azt, hogy az illetÅ‘ képes bepillantani az asztrálvilágba. Az ilyen kristálynézÅ‘kben a tudomány hivatalosan nem hisz, létüket nem fogadja el, mégis úgy hírlik, hogy sok rendfenntartó szervezet kipróbált és alkalmazott már kristálynézÅ‘t. Aki nem hiszi, nézze meg a varázskristályát!

Boldog napot!