A Föld egyik legszélsÅ‘ségesebb vidékén járunk. A szinte teljesen vízszintes síkságon a ritka esÅ‘zésekbÅ‘l származó víz idÅ‘szakos tavakat hoz létre, amelyek viszonylag gyorsan kiszáradnak, az itt lévÅ‘ több mázsás kÅ‘tömbök pedig simán odébb vándorolnak hosszú nyomot hagyva maguk után. Csakhogy az a kérdés, hogyan? Természetes folyamatokkal ugyanis igen nehéz magyarázni a kószáló köveket. Sok logikátlan és szabálytalan anomália fut össze a Halál Völgyében. Erre keresem a választ.

A halál völgye

Death Valley, a Halál-völgy Nemzeti Park, a Föld egyik legszárazabb vidéke. Itt mérték a Földön a második legmagasabb hÅ‘mérsékletet: 56,7 °C-ot. Nevét a 19. századi kaliforniai aranyláz idején kapta a bevándorlóktól. A völgy 226 km hosszú és 26 km széles. 1994-tÅ‘l nemzeti park.
A völgykatlan nevéhez egy történet kapcsolódik. Egy mormonokból álló csoport a Halál Völgyén keresztül rövidítette le az utat az aranymezÅ‘k felé. Így kikerülték ugyan a Sziklás-hegységet, azonban eltévedtek. Három hétig bolyongtak céltalanul a völgyben, közben éheztek, állataikat megették, volt, aki életét vesztette és már-már teljesen elaléltak a többiek is, mire kikeveredtek a sivatagból. Állítólag az egyik mormon visszapillantott a völgyre és elbúcsúzott tÅ‘le: „Ég veled te Halál völgye!”.
Innen ered a morbid elnevezése.

A rejtélyes kövek mozgása

 Az Egyesült Államokban található Halál Völgye titokzatos hely. Nem csupán az állatvilágáról nevezetes, hanem különleges vándorló köveirÅ‘l. A furcsa sziklaképzÅ‘dmények egy kiszáradt tó medrében, Racetrack Playa-n, azaz a Versenypálya-síkságon találhatók. A vidék felszíne agyagos, naptól repedezett. Itt láthatjuk a kisebb és a nagyobb sziklaméretű köveket. Ezek azok a kövek, amelyek mozognak nyomot hagyva maguk után. A rejtélyt az adja, hogy nem tudják megfejteni, mitÅ‘l mozognak a kövek. Az ugyanis cáfolhatatlan tény, hogy olykor 50-60 métert is megtesznek, miközben kígyóznak, hurkokat írnak le, esetenként visszakanyarodnak önmagukba.

A dolomitköveket rendszeresen vizsgálóktól úgy tudni, hogy a kÅ‘darabok csak két-három évente vándorolnak tovább. A nyomaik még évek múltán is látszódnak. Vannak, akik térképeket készítenek róluk és nyomon követik a pályáikat. Kiszámították, hogy amikor a kövek elgördülnek, vagy elcsúsznak, akkor kb. 20 km/h sebességgel mozoghatnak.

Hipotézisek

A sík talaj és a szárazsága egyáltalán nem kedvez az efféle mozgásnak. Amikor éppen esÅ‘ áztatja fel a tájat, azt hiszem, belátható, hogy nem lehet könnyedén mozogni a sárban.
Talán a szél lehet a tettes. De akkor miért mozognak szélcsendes napokon is. Igen-igen, biztosan a szél mozgatja az egyáltalán nem kis tömegű – több száz kilós – köveket. De akkor miért mozdul el három egymás mellett állóból csak kettÅ‘, ráadásul azok is ellentétes irányba, míg a harmadik egyhelyben marad?
Lehetséges, hogy a szél és az átáztatott agyagréteg együttes erÅ‘vel tuszkolják odébb a köveket. De a nyomok akkor sem lennének olyanok, amilyenek. Illetve a kövek mozgásba lendüléséhez olyan erÅ‘re van szükség, amelyet sem a szél, sem a sár nem tud produkálni.

Egy másik hipotézis szerint talán a fagyott környezet kedvez a kövek mozgásának? A nagy hÅ‘mérséklet-ingadozásnak köszönhetÅ‘en a talaj felsÅ‘ rétege átmenetileg – különösen télvíz idején – megfagyhat, s ezen könnyen tovagördülhetnek a kövek. A fellelhetÅ‘ nyomokat vizsgálva a geológusok egyes esetekben igazolni látják ezt az elméletet, máskor viszont ez nem állja meg a helyét. A jégbe belefagyott köveket a szél valóban képes lenne mozgatni, de akkor miért nem mozgatja mindet, legalábbis többé-kevésbé? Mi alapján szelektál a jég és a szél?

A mért gravitáció szintén nem adhat magyarázatot e rejtélyre, merthogy semmilyen kirívó tömegvonzással kapcsolatos anomáliát nem mértek eddig a tudomásom szerint. Ezek után sokan az éjszakai harmatra gondolnak kenÅ‘anyag gyanánt, mely egy kocsonyás réteget hoz létre a talajon. De ezzel nem indokoltuk az elmozdulásuk okát a síkságon.
Voltak, akik megmérték a hely mágneses kisugárzását is, de semmi különöset nem találtak. A legendák szellemekrÅ‘l is regélnek, akik az éj leple alatt tevékenykednek, ami pedig kissé erÅ‘ltetett magyarázatnak tűnik.
Bármi is legyen a rejtély oka, egyelÅ‘re nem találták meg a kutatók. Látni pedig még senki nem látta, miként képesek vándorolni a kövek a Halál Völgyében.

Boldog napot!