A grafológia a görög eredetű grafo (rajz, írás) és logos (tudomány) szavak összetételébÅ‘l született. Így összeolvasva a grafológia az írás tudománya. Az ember amint megmozdul, jeleket ad. Az írás is egyfajta árulkodó jel. A grafológia a kézírások, illetve a rajzok elemzésébÅ‘l von le következtetéseket az emberrÅ‘l, felboncolja a személyiséget, górcsÅ‘ alá veszi a viselkedést és feltárja a lelket. Segítségével egy pillanat alatt beleláthatunk a belsÅ‘ folyamatainkba. Hogyan? Elárulom…

A grafológia kialakulása és fejlÅ‘dése

Arisztotelész az i. e. 4. században azt állította, hogy az írás megmutatja a gondolatot és a beszédet. De nem csak a görögök, hanem a rómaiak is egyre behatóbban foglalkoztak az írással az idÅ‘k folyamán. A grafológia aranykorára azonban a 19. századig kellett várni: Jean-Hippolyte Michon, francia abbé, Max Pulver, svájci orvos-pszichológus, Rudolf Pophal, svájci orvos-neurobiológus és Ludwig Klages. német filozófus nevei fémjelzik ezt az idÅ‘szakot.

Magyarországon a grafológia az 1900-as évek elsÅ‘ felében nyert létjogosultságot. Románné Goldzieher Klára, az elsÅ‘ Magyar Írástudományi Társaság alelnöke, Bendetz Móric, Bíró József, Balázs DezsÅ‘ és Hajnal Richárd neveit kell említenünk e helyen.
1950-80 között a grafológiát nem nézte jó szemmel az akkori rezsim, így csak 1987 után térhetett vissza száműzetésébÅ‘l. Jelenleg a grafológusképzÅ‘ intézményekben évente több mint ezren végeznek háromévi tanulás és államvizsga letétele után.
A fejlÅ‘dés természetesen itt még nem zárul le, mert ezután az alkalmazott grafológia speciális területeire lehet szakosodni. Úgy, mint a

• munkahelyi grafológia – pályaválasztási tanácsadás, pályaalkalmasság, csapatépítés, vezetÅ‘választás, tárgyalási stratégiák
• pedagógiai grafológia – gyermekrajz vizsgálat, írászavarok, társkapcsolatok vizsgálata, pályaválasztási tanácsadás, írásváltozások, önértékelési zavarok
• betegségjegyek vizsgálata – alkohol- és drogfüggÅ‘ség, szervi betegségek
• párkapcsolati grafológia
• reklámgrafológia
• igazságügyi szakértÅ‘i tevékenységek

Alapfogalmak és megközelítési módok

A kézírásunk tulajdonképpen gondolataink jelképes kivetülése egy íráshordozón. A kézírás a kommunikációnak egy csendes módja. Ha jobban belegondolunk, a kézírás valójában agyírás, elmeírás, mivel annak működését tükrözi hűen.
Az írás egy teljesen személyes teremtményünk, egyéni és éppen ezért egyedi, jól beazonosítható.
Az írás elemzése olyan, mint egy detektív munka, hovatovább, olyan tevékenység, mely nem nélkülözheti a pszichológiát.

A közgondolkodásban olykor összekeverik a grafológus és az írásszakértÅ‘ munkáját. Kétségkívül mindkettÅ‘ az írást vizsgálja, ámbátor elÅ‘bbi kifejezetten az író személyiségére, utóbbi magának az írás készítÅ‘jének a kilétére, beazonosítására következtet az írásból.

A grafológus elsÅ‘sorban az írás szerkezetét vizsgálja annak egészébÅ‘l kiindulva a legapróbb részletekig. Egy grafológusnak támpontot adhatnak a margók, a méretek, a távolságok, a szögek, a dÅ‘ltség, a ritmus, a nyomaték stb.

Az írásunk elárulja a személyiségjegyeinket. Már csak ezért is tanulnak a grafológusok általános lélektant, személyiség-lélektant és patopszichológiát. Utóbbira a beteg emberek elemzésekor van szükség.

Minden írás az adott személyiség „itt és most” állapotának felel meg. Így szinte mindent elárul rólunk. Önismereti és személyiségfejlesztÅ‘ szempontból éppen ezért roppant hasznos. Olyan titkokat, elfojtásokat és késztetéseket is megtudhatunk magunkról, amelyeket eddig nem ismertünk, lévén tudatalatt működnek bennünk. A gondolkodásunk, az érzelmi viszonyulásaink, azok minÅ‘ségei, jellemünk mozgató rugói, az egyes dolgokhoz való hozzáállásunk, ösztöneink, kompetenciáink, gátlásaink, félelmeink, alkati sajátosságaink fokozatosan kirajzolódnak a grafológus elÅ‘tt. S ehhez nem kell sokat tennünk. Mindössze egy A/4-es lapra kell leírnunk golyóstollal egy oldalnyi, nem másolt szöveget levélszerűen. Nem igazán számít a tartalom, mivel itt elsÅ‘sorban az írás elemzésére kerül majd sor.

Nyilvánvaló, hogy sok minden befolyásolja az írásmódunkat. Ilyen a nemünk, az életkorunk, az iskolai végzettségünk, a foglalkozásunk, a szemünk állapota (szemüveg, kontaktlencse), a krónikus és akut betegségek, a negatív lelki állapot (pl. gyász), a gyógyszerszedés, a szenvedélybetegségek, a jobb- és balkezesség, valamint egyéb sajátosságok. Ezért ezeket minden elemzés elÅ‘tt teljes mértékben fel kell tárni.

A grafológiai szakvélemény

Az írásban dokumentált szakvélemény egy szigorúan bizalmas ügy, hiszen olyan információkat tartalmaz, amely kifejezetten az individuumra tartozik. Ez alól kivételt csak a párkapcsolati elemzések, illetve a törvény hatálya esÅ‘ esetek képeznek.

Befejezésképpen lássuk a tipikus életterületeket és a leggyakrabban feltett kérdéseket a grafológiára vonatkoztatva, hiszen az univerzumon kívül az ember kíváncsisága is végtelen:

• Milyen ember vagyok valójában? Milyennek látom önmagamat? Milyennek látnak mások?
• Miért vagyok sikertelen egy adott területen? Miért akadtam el? Mi a hiba bennem? Mi a probléma a környezetemmel? Miért nem értenek meg?
• Milyen a gyermekem? Miért tanul rosszul? Miért jelent neki nehézséget beilleszkedni egy közösségbe? Miért viselkedik éppen úgy, ahogy?
• Kamaszkori problematikák okai?
• Pályaválasztás? Ki mi szeretne/nem szeretne lenni? Minek tanuljak? Mi legyen a foglalkozásom?
• Pályaalkalmasság kérdésköre?
• Párválasztás? Kit válasszak? Összeillünk-e? Miben kell nekem változnom és miben a társamnak? Kompromisszumok kötése és ütközési pontok? Válságkezelés?
• MitÅ‘l változtam így meg? Hol rontottam el?
• Milyen fóbiáim, mániáim, függÅ‘ségeim… vannak?
• Egy beosztott alkalmassága? Megbízhatóság? Egyéni kompetenciák? Elvárt készségek?
• Alkalmas-e a jelölt vezetÅ‘nek? Milyen szintű vezetÅ‘nek javasolt?

A kérdéseket a végtelenségig lehetne sorolni, de ennyibÅ‘l kiderül, hogy a grafológia mindig az egyes emberrÅ‘l szól. A grafológia tudományos megalapozottságát egyébiránt alátámasztják másféle személyiségvizsgálati módszer és elemzések azonos eredményei.

Boldog napot!