Az ember többsége érzi a Földön, hogy a sorsa egyre nehezebb és az élete egyre élhetetlenebb. Olyan, mintha feltartóztathatatlanul sodródnánk Nemezis akaratának jóvoltából egy baljóslatú örvény közepe felé. A kiszállás már utópisztikus álom csupán. MásfelÅ‘l viszont, a kollektív tudatváltás és felemelkedés híreivel találjuk magunkat szembe nap mint nap. Vajon hogyan egyeztethetÅ‘ össze ez a két tendencia egymással? Kapunk-e kozmikus segítséget 2012-ben? Mire van kilátásunk a közeljövÅ‘ben?
A rezgésemelkedés megkezdÅ‘dött. Spirituális kapuk nyílnak a föld különbözÅ‘ pontjain és a változások vízszintje lassan emelkedik, s aki nem tud még úszni, az jobban teszi, ha megtanul – így is kifejezhetnénk a paradigmaváltást. De meglátásom szerint az emberiség nem hatalmas csinnadratta közepette fog átemelkedni az 5. dimenzióba, vagy valamilyen misztikus helyre, hanem valamivel fájdalmasabb, ha szabad így fogalmaznom, vajúdó úton. Legalábbis, egyelÅ‘re úgy tűnik, hogy a kollektív akarat nem a könnyebbik utat választja.
Mi az, ami elsöpör minden rendszert a föld színérÅ‘l? A változás. Mi szükségeltetik a változásokhoz? Az ember esetében a hiány. Bármenyire furcsa, de én arra a következtetésre jutottam, hogy sokszor nem a szeretetnek nevezett dolgokért tesszük meg a legtöbbet – tisztelet a kivételnek –, hanem akkor, ha sarokba szorít bennünket a Sors, mint macska az egeret. A hiányállapotok, a nélkülözések és a korlátainkkal való kérlelhetetlen szembesítések sokszor hatékonyabb belsÅ‘ tisztulásra és változásokra inspirálnak, mint a szép szó és a bölcsesség.
Amikor az ember önmagában ürességet érez, amikor frusztrálja, hogy nem Å‘ irányítja az életét, amikor úgy érzi, hogy a szabadság pusztán egy szlogen a számára, de semmiképpen sem a megélt mindennapi valóság, akkor kénytelen felébredni. Úgy látszik, a megrendülésre szükségünk van. 2012-ben rá kell jönnünk, hogy valami hiányzik belÅ‘lünk. Megjegyzem, az a jobbik eset, ha rájövünk, nem az, ha elkendÅ‘zzük a problémákat.
Vegyük észre, hogy a kozmikus intelligencia szüntelenül megújul: épít és rombol, de mindig okkal teszi, amit tesz és célra van hangolva. Ugyanez az emberrÅ‘l nem mondható el. Életünk nagy részében ok nélkül tesszük, amit teszünk, megfeledkezünk arról, hogy mi „okozók” vagyunk. Az akaratunk sokszor célt vagy irányt téveszt, sÅ‘t mi több, olyan is sokszor megesik, hogy egyenesen nincs is különösebb akaratunk vagy célunk. A másik leggyakoribb eset, hogy a személyes akaratunk nincs összhangban az univerzum akaratával. Mindenesetre, az ember annyira belegabalyodott a saját maga teremtette látszatokba, hogy nem veszi észre, hogy minden Å‘t szolgálja, tanítja, fejleszti és „szereti”. Az egy dolog, ha a saját életünk tükrébe tekintve nem tetszenek a látottak, az viszont egy másik dolog, hogy ilyenkor nem a tükröt kellene vádolnunk.
Bosszankodni, elégedetlenkedni, felelÅ‘söket keresni, kishitűvé válni… mindenki tud. De fejlÅ‘dni, kilépni a régibÅ‘l és belefogni egy új dologba, már csak nagyon kevesen. Pedig a jövÅ‘ ezt fogja tÅ‘lünk megkövetelni: bízni az intuícióban, a jobb agyféltekéhez kapcsolódó lélekrészben, az isteni sugallatokban, a sejthetÅ‘, de bizonytalan jövÅ‘ben, amely csak az elme számára homályos, minthogy az univerzum nem máról holnapra tervez, hanem évezredekkel, ha nem évmilliókkal elÅ‘re.
Az nem véletlen, hogy megszülettél a Földön. Mint ahogyan az sem, hogy éppen hova, kik által és milyen céllal. Ahogyan a testünkben sem véletlenszerűek a biokémiai folyamatok, úgy az emberiség sorsában is mindent behangolnak. A felszín alatt a mélyben komoly szervezÅ‘ munka eredménye, hogy bizonyos folyamatok ne idejekorán vagy éppen késÅ‘bb következzenek be. Ezt nem szabad elfejtenünk!
Hallani lehet manapság olyanokat, hogy egy földalatti összeesküvés egy látványos világkormány hátterében meghúzódva törekszik átvenni a világ feletti hatalmat meglehetÅ‘sen gátlástalan eszközökkel. Ennek kelléke a pénz és az totális technikai kontroll. Ez nyilvánvalóan 2012-ben tovább fog erÅ‘södni, bár azt nem lehet tudni, legfeljebb csak sejteni, hogy ez is több komponensbÅ‘l áll össze, s talán majd egy idÅ‘ után elválnak egymástól az önzÅ‘ érdekek.
A másik elgondolkodtató megközelítés, hogy a kormányok földönkívüliekkel tartják a kapcsolatot, akik megint csak heterogének: kik az egyik, kik a másik félt támogatják a barikád két oldalán. A technológiai fejlÅ‘dés például olyan méreteket öltött az elmúlt évtizedekben, amelyekrÅ‘l nehéz elhinni, hogy az emberiség önmagától ért volna el minden külsÅ‘ segítség nélkül.
A Sors azonban nem csak földönkívüli fajokat von be ebbe a korszakváltásba, hanem a Föld teljes arculatát átrendezni készül, amikor a küszöbön álló klímaváltozásokra, ökológiai problémákra és természeti katasztrófákra is felfigyelhetünk. Gerjesztett lenne minden beharangozott jövÅ‘kép a globális felmelegedéstÅ‘l kezdve a pólusváltásig? A pillanatnyi meteorológiai helyzet nem errÅ‘l tanúskodik. Mintha a változások mindenre kiterjednének.
Meglátásom szerint a közeljövÅ‘ forgatókönyve a következÅ‘féleképpen fog alakulni. 2012-ben lezárul egy emberi léptékben nagyobbnak nevezhetÅ‘ evolúciós ciklus, nagyjából 25920 év. A napéjegyenlÅ‘ségekhez és a Föld tengelymozgásához hangolt ciklusváltással egy új kor veszi kezdetét, amely régi kultúrák feléledését fogja eredményezni. Ezt az információt a beavatottak mindig is tudták, s a nagy látók és isteni küldöttek errÅ‘l elegendÅ‘ tájékoztatást adtak. A színfalak mögött sokan, de eltérÅ‘ szándékokkal készülnek a küszöbön álló változásokra. Megkockáztatom: mindenki a saját elképzeléseinek a megvalósítására kívánja felhasználni a közelgÅ‘ káoszt.
A titkos társaságoknak a szerepe oly módon is megfogalmazható, mint az egyes Å‘si kultúrák kulcsainak az Å‘rzése és azok felhasználása az alkalmas idÅ‘ben. Erre talán azért lesz szükség, mert a legfontosabb feladat a nagy változások elÅ‘tt és alatt a belsÅ‘ munka, az önfejlesztés lesz. Mivel ez a világrend összeomlik – hiszen az új csak a régi helyére költözhet –, s teszi ezt spirituális okkal és céllal, evidensnek tűnik, hogy az ember csak spirituális felemelkedéssel tudja átvészelni ezt az idÅ‘t, illetve csak a rezgésemelkedéssel valósítható meg maga az átállás is. Ez részint már megkezdÅ‘dött, ami azt eredményezi, hogy egyesek már teljesen más utakat járnak, tudniillik a tudatosságuknál fogva egészen másként értelmezik az idÅ‘k jeleit, mint a tömeg. Ugyanakkor a többség még javában éli a világi életét abban a hitben, hogy ez csak átmeneti zavar, s a világ vezetÅ‘i majd kitalálnak valamilyen megoldást. Közben az emberiség kapja az egyre nyilvánvalóbb jeleket katasztrófák és zavarságok formájában. Végül, mindenkit meggyÅ‘znek az elkerülhetetlen történések. Ez egy lehetséges világvége-forgatókönyvként is felfogható.
Spirituális szempontból a mentÅ‘öveket már dobálják, legalábbis abban az értelemben, hogy mennyien foglalkoznak ezotériával és egyre szélesebb a választék az élet rejtett oldalait megismertetÅ‘ irányzatok tekintetében: Å‘si vallások, New Age szervezetek, egyesületeket, egyházak, szellemi műhelyek, ezoterikus klubok, interdiszciplináris és határtudományos kutatási eredmények, tévéműsorok, könyvek, egyéb publikációk és persze az internet nyújt végtelen lehetÅ‘séget a keresÅ‘knek.
Mindezekkel együtt vagy éppen ezektÅ‘l függetlenül az emberek csodavárása erÅ‘sen átszínezi eme „mentÅ‘övekhez” való viszonyukat. Ugyanis sokan már pusztán azzal beérik, hogy ígéreteket kapnak a jövÅ‘re vonatkozóak. Ezt én nem tartom helyesnek. Sokan már azzal megelégednek, hogy egy bizonyos szervezethez vagy csoporthoz való tartozás bebiztosítja az új világban vagy az új világrendben való pozíciójukat, esetleg státuszukat. Holott, ez inkább dodonai jóslatnak tűnik számomra, mintsem valószerűnek. Terjed a „mi vagyunk a kiválasztottak” vagy a „kiválasztott nép” – szindróma is, amely éppen olyan faji, nemzetiségi, vallási, társadalmi vagy egyéb diszkriminációt tartalmaz bújtatva, mint a legtöbb jól ismert demagógia a világtörténelemben. Helytelennek és alattomosnak érzem ezt egy olyan országban, amelynek „vezetÅ‘i” anno következetesen a rossz/vesztes oldalra álltak számos háborúban és sorsdöntÅ‘ nemzeti kérdésekben, s hagyták nyomorogni a népet.
Végezetül, hadd emlékeztessek arra, hogy a spirituális vagy vallási mázzal borított szervezÅ‘dések, illetve kifejezetten egyes, az utóbbi években létjogosultságot nyert vallások esetében a jól hangzó szólamok mögött erÅ‘sen gazdasági és politikai jellegű szándékok fedezhetÅ‘k fel. Ez pedig azért elkeserítÅ‘, mert az ezotéria és a vallás nem csak kicsiben, hanem ma már pofátlanul nagyban is elüzletiesedett, de ami rosszabb, hamissá és álnokká vált, de ezt az áldozatai – a hívÅ‘k – sajnos nem veszik észre, mert fűti Å‘ket a kivagyiság és a kiválasztottiság gÅ‘gje. EbbÅ‘l is látszik, hogy nem mindig az a barát, aki kihúz a bajból! Legyünk éberek!
Boldog napot!








