Ki tudja, mi van éterben? Rádióhullámok, elektromágneses mezÅ‘k, radioaktív sugárzások? De honnan származik mindez? A természet hozza Å‘ket létre, vagy az ember? Lehet-e tudatos tömegmanipulációra használni a radiológiai technikákat? A beleegyezésünk nélkül történÅ‘ viselkedésbefolyásolás vajon humánus eljárás? Mennyire vannak biztonságban a gondolataink, az érzelmeink, az álmaink és az emlékeink? A rádiófrekvenciás sugárzástól rövid út vezet az agymosásig!

Besugárzottak lettünk

Tapasztalatom szerint az emberek nincsenek tisztában olyan tényekkel, mint például, hogy a technikai forradalomnak köszönhetÅ‘en nem csak könnyebb lett az életünk, hanem nehezebb is. A környezetünk elektromágneses telítettsége, a milliónyi, cikázó hullám, amely egyfolytában körbevesz bennünket, áthatol a testünkön és az auránkon is, nem kis zavart és károkat okozva ezzel. Az odáig rendben van, hogy a Napból számos részecske érkezik a Föld felszínére, hiszen egy részük elengedhetetlen az élet kialakulásához és fenntartásához (fény, hÅ‘mérséklet, egyebek). Ezt tekinthetjük egy egységnek. Azzal azonban már meggyűlik a bajunk, hogy a 21. század emberét – ellentétben a több száz évvel ezelÅ‘tt élt emberrel – ennek a normál dózisnak 100-200 milliószorosa éri. S akkor még nem beszéltünk számos olyan katonai-hadászati megoldásról, amely messze túltesz ezen.

Nyilvánvaló, hogy ez a tudósoknak is feltűnt, hiszen egy idÅ‘ után már mérni tudták a besugárzottságunkat Oroszországtól az USA-ig. A rádiófrekvenciás besugárzottság megoldásért kiáltott.

Az elektromágneses mezÅ‘k egészségügyi hatásai

Az elektromágneses besugárzottságnak jól megfigyelhetÅ‘ biológiai és egészségügyi hatásai vannak. Olyanok, mint a magzati szövetkárosodás, az idegpálya-irritációk, a viselkedési zavarok, a bÅ‘r hályogképzÅ‘dése, a vérösszetétel megváltozása, a káros anyagcsere-módosulások, a hormontermelÅ‘ mirigyek és az immunrendszer zavarai.

Ezen hatástanulmányok nem elhanyagolhatók és az egész lakosságot érintÅ‘ eredmények. A döntéshozók, akarom mondani, az Európai Parlament Kutatási FÅ‘igazgatóságának egyik részlege (STOA) tanulmányozta ezeket az effektusokat. Két fÅ‘ irányelvet fogadtak el:

• minden óvintézkedést meg kell tenni
• a legkisebb sugárzás elvét kell alkalmazni.

Nem minden szakértÅ‘t és tudományos bizottságot gyÅ‘zött meg ez a két jól hangzó kockázatcsökkentÅ‘ és fenyegetésenyhítÅ‘ érv. Többek között azt is kifogásolták, hogy a szabványok megalkotói elmulasztották figyelembe venni a villamos távvezetékek által generált effektusokat. Melyek ezek? Például a sejtmembrán receptorokra gyakorolt hatások, az immunrendszer gyengítése, a genetikai módosulások, a kémiai üzenetképzÅ‘dés indukálása, a tumor-képzÅ‘dés (a rák kialakulása) és a rákos sejtburjánzás (terjedés) hajlamosítása.

A kutatások tovább folytatódtak és megállapítást nyert, hogy az agy és a tudat, valamint a test elektromágneses mezÅ‘kkel való kölcsönhatása majdnem olyan, mint a rádiókészülék és a rádióhullám esete. A test tehát nem egy elektrokémiai rendszer csupán, hanem vannak olyan elektromos folyamatai, amelyeket eddig figyelmen kívül hagytak. A célirányos kutatások kimutatták, hogy a testben létezik egy belsÅ‘ elektromos mezÅ‘, amellyel számolnunk kell, csakúgy, mint a finom energiákkal.

A klinikai gyógyászat már alkalmaz extrém kis frekvenciájú elektromágneses mezÅ‘ket. A pulzált külsÅ‘ elektromágneses mezÅ‘k egy bizonyos határ alatt jótékony hatásokat fejtenek ki. Például elÅ‘segítik a csontok összeforradását és egyes veleszületett ízületi gyulladásfajták gyógyulását. Ezek azért érdekes eredmények, mert a klasszikus elméletekkel nem magyarázható a sikerességük és a hatásmechanizmusuk.

Az 1990-es évek végétÅ‘l a figyelem ismét az emberi test kisugárzására terelÅ‘dött. Sikerült lefényképezni a testrészekbÅ‘l kiáramló energiafoszlányokat. A humán fotonok koherenciát mutatnak, vagyis egyedi hullámmintával rendelkeznek. A minták alapos tanulmányozása, elemzése és értelmezése alapján megfejthetÅ‘, hogy a testen belül milyen folyamatok zajlanak. Így akár a rendellenességek, akár az extrém adottságok is mérhetÅ‘vé válhatnak.

Sugárzások nemzetvédelemre és tömegmanipuláció

Vannak olyan nemzetközi konfliktusok, amikor nem vethetÅ‘ be a teljes hadsereg. Ilyenkor jön szóba a nem-halálos erÅ‘k alkalmazása, melyekrÅ‘l már korábban írtam. Ez lényegét tekintve arról szól, hogy háború elkerülésével is lehet katonai-hadászati manÅ‘vereket végrehajtani. Azt egyelÅ‘re nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy hol húzódik a halálos/nem-halálos hadviselés határa.

A hadviselés jelenleg is zajló forradalmában már nem az atomfegyver a legpusztítóbb és a legelegánsabb megoldás. Vannak hatékonyabb, úgynevezett nem-halálos fegyverek, amelyek néma csendben teszik a dolgukat, s nem járnak olyan látványos mellékhatásokkal, mint a lÅ‘- és robbanófegyverek. Hiába gondolnánk naivan azt, hogy nemzetközi egyezmények szabályozhatják ezeket a fegyvereket, hiszen a titkos kutatás és fejlesztés mindig megelÅ‘zi a törvényhozást. Ami nem létezik hivatalosan, az nem esik semmilyen törvényi szabályozás alá!

A radiológiai fegyverekkel, fizikai közegen keresztül történÅ‘ biológiai folyamatok szabályozása már hatékonyan megvalósítható. A kiváltott tünetek enyhék is lehetnek, mert finoman hatnak az ellenfél biológiai funkcióira. Nincs irdaltan véráldozat, nincs számottevÅ‘ anyagi veszteség, van viszont ütÅ‘képesség és érzéklehetÅ‘ eredmény.

A különféle hangterekkel, optikai mezÅ‘kkel, elektromágneses mezÅ‘kkel és ezek kombinációival ilyen már lehetséges. Félreértés ne essék, a nem-halálos fegyver is pusztít, csak nem abban a tartományban fejti ki a hatását, amit mi azonnal érzékelünk, illetve a pusztítás helyett inkább a manipulációra van kihegyezve.

Ezt nevezem én biológiai folyamatszabályozásnak a javából. A különféle sugárzások táplálják az emberek alapvetÅ‘ emocionalitását, amellyel könnyedén irányítható, vagy akár megbénítható a gondolkodás. Erre már csak egy kis propagandával kell rásegíteni és máris elértÅ‘ a kívánt hatás.

A biológiai folyamatok elektromágneses mezÅ‘kön keresztül precízen befolyásolhatók. Vegyünk néhány konkrét példát arra vonatkozóan, hogy milyen irányban folynak kutatások és milyen hatásokat lehet produkálni akár tömegek esetében:

• az akaratlagos izommozgásokat lehet gátolni
• érzelmeket lehet sugallni
• alvó állapotot és szuggesztiókat lehet közvetíteni
• megzavarhatók a rövid és hosszú távú memóriafolyamatok
• élményanyagot lehet törölni vagy beültetni

Kétségtelenül vannak jó szándékú felhasználási területei is az efféle technológiáknak, mint amilyen a túszmentés vagy a hírszerzés. De vajon hol húzódnak a viselkedésmódosítás etikus határai? Mi a helyzet a túlkapásokkal? Egy háborús helyzet küszöbén vagy éppen kellÅ‘s közepén vajon milyen pszichológiai-technológiai eszközök vethetÅ‘k be? Emlékeztetnék arra, hogy a koreai háborúból visszatért hadifoglyoknál mélyreható magatartásmódosulás volt tapasztalható. Az úgynevezett agymosás képes volt az individuum múltbéli meggyÅ‘zÅ‘déseit és hitrendszerét kitörölni vagy helyettesíteni.

Boldog napot!